Harkány

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család Szigetvár elestével halt ki.
Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.
A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.
1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.
1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József
1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.
1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévízkútja.
1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)
A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.

(Forrás: Wikipédia)

Budapest

Budapest (rövidítve: Bp., németül Budapest, szlovákul és csehül Budapešť, románul Budapesta, szlovénül és horvátul Budimpešta, szerbül Будимпешта) Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa is. A város a magyar politika, kultúra, kereskedelem, ipar és közlekedés központja. 2011-ben a város regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt (elővárosokkal együtt pedig a 2,5 millió főt). Budapest lakossága 1989-ben volt a legmagasabb, ugyanis az akkori lélekszám 2 113 645 fő volt, ám a népesség csökkenésével is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. A város területe 525,16 négyzetkilométer, amivel Magyarország legnagyobb városának számít.
Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák–Magyar Monarchia ideje alatt a 18-19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg Budapest leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá is.
Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel a várost, ezzel a világon a 25., s Európában a 6. helyezett lett.^[3] Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második a legrégibb a világon. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen, gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai, valamint a magyar Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamentje.
Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja.^[4] Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.^[5] Az UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja.^[6] Budapest a világ 100. legtöbb GDP-t termelő városa.^[7] A város egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt van Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.

Törcsvár - Bran

A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak.
Törcsvár várát (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia)

A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben Mircea havasalföldi vajdának adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.
1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.
1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 román, 9 magyar, 4 német volt.

(wikipédia)

Nakuru tó - Kenya

A tó a partjain fészkelő flamingók millióiról nevezetes. A tó felszíne gyakorta nem is látható a folytonosan mozgásban lévő flamingók tömegeitől. A flamingók száma a víztől és a rendelkezésre álló élelemtől függ, megfigyelésükre a legalkalmasabb hely a Baboon Cliff kilátó. A tó körül egy óriási területet, a Rothschild zsiráfok és az orrszarvúk menhelyét kerrítéssel vettek körül. A park területét nemrégiben növelték meg, elsősorban a fekete orrszarvúk védelme érdekében. A kerítés célja nem az állatok mozgásának korlátozása, hanem elsősorban az orvvadászoktól védi a vadállományt. A park délkeleti végében egy lehetséges jövőbeni területbővítéssel kapcsolat teremthető a Naivasha-tó állatvilágával.

(wikipédia)

Barcelona

Barcelona (katalánul [bəɾsəˈɫonə], spanyolul [barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.^[1] A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa. Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos kommunikációs pont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagy sebességű vasút közlekedése révén. 2010-ben Barcelona repülőterét mintegy 30 millió utas vette igénybe.

(wikipedia)

Grand Canyon

A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államok Arizona államában. A Grand Canyont a Colorado folyó több mint 6 millió év alatt hozta létre, 446 km hosszú, szélessége 6,4 km-től 29 km-ig terjed, mélysége 1200 és 1800 méter közötti (legmélyebb pontja 1829 méter).
Nagy része a Grand Canyon Nemzeti Parkon belül fekszik, mely egyike az első nemzeti parkoknak az Amerikai Egyesült Államokban (Theodore Roosevelt elnök volt a kanyon megőrzésének fő támogatója).
A Grand Canyon egy színes lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, A kanyon a világ hét természetes csodáinak egyike. A szakadékvölgy alján a Colorado-folyó 1,7 milliárd éves kőzetbe vájta medrét. A felsőbb rétegek mészkő-, homokkő-, pala- és gránitrétegek alkotják, ez színes mintázatot ad a meredek oldalfalaknak. A sivatagos meleg és száraz környezet hatására a falak meredeksége megmaradt és nem lankásodott el. Évente több millió turistát vonz a vadregényes természeti ritkaság.
Ez a vidék 1893-ban erdőrezervátumként került védelem alá, méghozzá Benjamin Harrison elnök hathatós közreműködésével. 1908-ban Theodore Roosevelt alapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet, s 1919-ben alakult meg maga a Nemzeti Park, amelynek területét 1975-ben kibővítették. A park déli része egész évben, az északi május közepe és október között látogatható. A meredek ösvényeken le is lehet jutni a folyóig, ahol nyáron akár 40 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, kényelmes tempóban egy-egy napba is telik a le- és feljutás.

(wikipédia)

Kiskunmajsa

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati-, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól.
Nevezetességei :

• Jonathermál - Kiskunmajsai Gyógy- és Élményfürdő
• Római katolikus templom (barokk, 1744)
• Tájház
• Konecsni György Helytörténeti Múzeum
• Kecskeméti Kisvasút
• '56-os Múzeum, 56-os kápolna és Ifjúsági Tábor
• Tartós szegfű - rózsaszín virágú, nyúlánk vadvirág, igazi hungarikum

(wikipédia)

Várgesztes

Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.
A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.
A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük, csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is.
1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is.
1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.
Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában élénk idegenforgalommal.
A település határában 1996-ban épült fel a 125-üdülőházból álló sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”. 2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.

(wikipédia)

Gyula

Gyula városa az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. A térség éghajlata mérsékelt, kontinentális jellegű. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re nyugatra érhető el.
A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben.

(wikipédia)

Szováta

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 romák (cigányok) volt. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.
A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.

(wikipédia)

Gyergyói medence

A Gyergyói-havasok (románul Munții Giurgeu) középmagas hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Borszéki-hágó és a Marosfői-hágó között. Szomszédos hegységek: északon a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok, keleten a Csalhó és a Hagymás-hegység, délen a Csíki-havasok, nyugaton, a Gyergyói-medence másik felén a Görgényi-havasok és a Hargita.

(wikipédia)

Kanári szigetek

Kanári szigetek

A Kanári-szigetek (spanyolul (Islas) Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

(wikipédia)