Harkány

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család Szigetvár elestével halt ki.
Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.
A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.
1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.
1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József
1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.
1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévízkútja.
1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)
A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.

(Forrás: Wikipédia)

Budapest

Budapest (rövidítve: Bp., németül Budapest, szlovákul és csehül Budapešť, románul Budapesta, szlovénül és horvátul Budimpešta, szerbül Будимпешта) Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa is. A város a magyar politika, kultúra, kereskedelem, ipar és közlekedés központja. 2011-ben a város regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt (elővárosokkal együtt pedig a 2,5 millió főt). Budapest lakossága 1989-ben volt a legmagasabb, ugyanis az akkori lélekszám 2 113 645 fő volt, ám a népesség csökkenésével is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. A város területe 525,16 négyzetkilométer, amivel Magyarország legnagyobb városának számít.
Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák–Magyar Monarchia ideje alatt a 18-19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg Budapest leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá is.
Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel a várost, ezzel a világon a 25., s Európában a 6. helyezett lett.^[3] Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második a legrégibb a világon. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen, gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai, valamint a magyar Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamentje.
Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja.^[4] Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.^[5] Az UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja.^[6] Budapest a világ 100. legtöbb GDP-t termelő városa.^[7] A város egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt van Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.